Leénekelték a papot a szószékről

5. Budai énekünnep Budavárban

„Mert én új eget és új földet teremtek, ezért örvendjetek és vigadjatok!” (Ézs 65,17–18)

„Nyugodtan énekeljünk hangosabban! A reformáció idején (…) előfordult, hogy a gyülekezet rázendített, (…) és egyszerűen csak leénekelték a papot a szószékről. Úgyhogy kedves testvérek, énekeljetek le a szószékről!” Ezekkel a mondatokkal fejezte be ünnepi igehirdetését Szabó B. András, a budavári evangélikus gyülekezet lelkésze a 2025. november 23-án ötödik alkalommal megrendezett Budai énekünnepen. És így is történt. Nagyjából kilencven lelkes kórusénekes gyűlt össze, hogy szebbnél szebb kórusműveket mutassanak be az érdeklődőknek. A változatos repertoárban reneszánsz korálfeldogozástól kortárs istendicséretig, barokk motettától szívpezsdítő gospelig minden műfaj képviseltetve volt.

A kórusblokkokat a piliscsabai gyülekezet kórusa nyitotta, Kajzinger Ildikó vezetésével. Inspiráló volt látni (és még inkább hallgatni), hogy egy viszonylag frissen alakult, nem hivatásos zenészekből álló kórus hozzáértő vezetés alatt mennyire színvonalas tud lenni. Gárdonyi Zoltán és Johann Walter egy-egy művét adták elő (Walter Luther munkatársa volt, a reformáció korának kiemelkedő zenésze, az első evangélikus kántor).

Őket egy rutinosabb együttes követte, a budahegyvidéki kórus, akik Hikisch Zoltán irányításával énekeltek Heinrich Schütztől, Johann Sebastian Bachtól és a még ma is aktív református lelkésztől, Balla Pétertől.

A második kórusblokkban mutatta be műsorát a Budavári Gospelkórus: Szuhai Mónika vezényletével adtak elő egy nagyon mély jelentésű Ferenczy Klára-verset, majd – könnyedebb vizekre evezvén – egy gospelt (Senzeni na). Ez utóbbi a Dél-afrikai Köztársaságból származó apartheidellenes népének, amely a gyökerénél ragadja meg az ott elnyomásban élő feketék küzdelmét. A feldolgozás szövege magyarul: „Mit tettünk? – mi a bűnünk? Találkozunk majd a mennyben!” A gospelektől megszokott egyszerű, de mégis roppant hatásos darab, amely magával tud ragadni fiatalt és időset, zeneileg képzettet és képzetlent, éneklésre serkent, hogy aztán a végén egy emberként törjön ki mindenkiből a reményteljes kiáltás: Találkozunk majd a mennyben!

Nagy múltra tekint vissza a jelenleg Hacknauer Bettina vezetésével működő Budavári Schütz kórus, amely magas színvonalon adta elő Wolfgang Amadeus Mozart és Csorba István egy-egy művét. Ez utóbbi darabot a szerző a 2017-es reformáció-emlékévhez kapcsolódó pályázatra írta, és nagyon ötletesen rejtette bele a minden evangélikus által ismert hitvallást, tanúságtételt, „evangélikus himnuszt”, az Erős vár a mi Istenünk (EÉ 254) Luther-korált.

Az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált a budai egyházmegye zenei életében a Bence Gábor vezette kelenföldi ének- és zenekar. Ez alkalommal is hozták a tőlük várható színvonalat, és fölöttébb színes műsorral jelentkeztek. Elsőként Hans Leo Hassler, harmadikként Georg Friedrich Händel művét adták elő. A második, Ének az égi-földi kenyérről című darab, melynek dallamát Gryllus Dániel, szövegét Lackfi János, feldolgozását pedig Bence Gábor szerezte, a 2020-ban – az úrvacsora évében – készített Általa élünk kóruskötetben jelent meg. Érdekessége, hogy a már-már gyermeki egyszerűséggel megfogalmazott Lackfi-verset kombinálja a mindenki által jól ismert úrvacsorai korállal, a Készítsd magad, kedves lélekkel (EÉ 308). Míg az előbbi játékosságot és könnyedséget, az utóbbi súlyt ad neki, így akár istentiszteleti előadásra is alkalmas lehet.

Természetesen nem maradhatott el idén sem a közös éneklés. Minden évben felemelő élmény, amikor a szélrózsa minden irányából összesereglett énekesek, akik közül sokan nem is ismerik a másikat, képesek lesznek egy emberként, egy lélekkel együtt énekelni. Nagyon különleges pillanatok ezek. Idén, mivel Bach-évforduló is van (340 éve született a német komponista), Johann Sebastian Bach került előtérbe: a 140. és a 79. kantáta korálfeldolgozásai (Harsány szó kiált az éjbe – EÉ 493; Jer, dicsérjük Istent – EÉ 40) csendültek fel.

2022 óta zajlik egyházunkban az énekeskönyv-megújítás folyamata, melynek keretében a különböző bizottságok átnézik az ismert, ma is használatos énekeinket, és ahol szükséges, apró módosításokat eszközölnek rajtuk; vagy ami még különlegesebb, új énekeket írnak, fordítanak. Ezt ismertetve szólalt meg két tétel a 2025-ben megjelent második próbafüzetből: a Jöjj, népek Megváltója új fordítása (041) és a Sodor az élet, de hamar a homályba vész (065). A résztvevők és a gyülekezet nagy élvezettel énekelték mindkét éneket – az utóbbit tagadhatatlan nehézsége ellenére játszi könnyedséggel tanulták meg.

Németh Sándor, a kelenföldi gyülekezet kántora szolgált orgonakísérettel, aki Bach egy-egy korálfeldolgozásával keretezte is az alkalmat. A záró darab, a Nun komm, der Heiden Heiland (BWV 661) letaglózóan grandiózus, erőteljes zene, melyet hallgatva az ember egyből átérzi azt az ösztönös vágyat, amivel az Ószövetség embere a Megváltó eljövetele után vágyakozott.

Fáradságot nem ismerve, betegséget leküzdve szervezte, szerkesztette meg idén is a találkozót Ecsedi Zsuzsa egyházzenész, a budai egyházmegye zenei felelőse. Az ő irányítása alatt szólaltak meg a közös művek, és az ő jelenléte segített abban is, hogy végig oldott, kellemes hangulat uralkodott a próbákon és az istentiszteleten.

A Budai énekünnep évről évre kitűnő tapasztalata, hogy a közös éneklés tényleg közelebb hozza egymáshoz az embereket, és mindenki számára felemelő élményt tud teremteni.

Szerző: Szepesfalvy Kristóf │ Fotó: Szepesfalvy Bence │ Videó: Takács László

A tudósítás megjelent az Evangélikus.hu oldalon 2025. december 9-én.

https://www.youtube.com/watch?v=gbFr_YPCanA