Muzsika távolról – közelieknek

Finn kántorok koncertjei az egyházmegye három gyülekezetében.

Budahegyvidék egyik testvérgyülekezete a finnországi Tuusula. Ez a kapcsolat eddig elsősorban a magyar és a finn konfirmandusok évenkénti cserelátogatásaiban működött. Az utóbbi időben mindkét gyülekezet vezetősége kinyilvánította szándékát a kapcsolat elmélyítésére. Ennek első állomása a tuusulai gyülekezet kántorainak budapesti látogatása volt 2019. április 2. és 5. között. 

A miénknél sokkal nagyobb közösség öt egyházzenésze: Antti Vilkko (orgona, zongora, basszus), Eero Hartikainen (tenor, zongora), Erja Hartala (szoprán, fuvola), Riina Haapaniemi (szoprán, fuvola), Tuula Saarensola (alt, orgona). Ez utóbbi betegség miatt végül nem jöhetett; helyette Sini Honkanen, a gyülekezet egyik lelkésze utazott (alt, zongora).

A muzsikusok három böjti áhítaton (egyházzenei hangversenyen) szolgáltak a Budai Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteiben: április 2-án este Budahegyvidéken, április 3-án délelőtt Csillaghegy-Békásmegyeren, április 3-án este pedig Budafokon. Északi hangok című műsoruk Finnország, Svédország és Norvégia – nálunk kevéssé ismert – egyházzenéjét mutatta be (többek közt Jean Sibelius, Jan Sandström, Joonas Kokkonen műveit), gesztusként kiegészítve Kodály Zoltán kórusművével (Stabat Mater) és az idén kilencvenéves Trajtler Gábor énekének feldolgozásával (Jézus a jó Pásztor, EÉ 401). Igét hirdetett Keczkó Pál esperes-lelkész.

A koncertek utáni barátságos hangulatú közös étkezések alkalmat adtak az ismerkedésre, egymás szándékának, érdeklődésének alaposabb megismerésére. Bízunk benne, hogy a kapcsolatok ápolása a hegyvidékiek finnországi útjával folytatódik (de mivel nekünk nincs öt kántorunk, más megoldást kell választanunk).

Dr. Ecsedi Zsuzsa kántor, az egyik kapcsolattartó

 

Napi ige

Megfeledkezik-e csecsemõjérõl az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha õ meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! (Ézs 49,15)

Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétõl, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. (Róm 8,38?39)